Ugrás a tartalomhoz
HelloCRMby DField Solutions

Munkaidő-nyilvántartás szabályai: mit ír elő a Munka törvénykönyve?

Röviden

A Munka törvénykönyve szerint a munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát, és a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a munka kezdő és befejező időpontjának (Mt. 134. §). Ettől a felek megállapodása sem térhet el. Ez az útmutató végigveszi, mit kell rögzíteni, milyen korlátokra figyelj a beosztásnál, és hogyan vezethető a nyilvántartás egy kis cégnél. Általános tájékoztatás a törvény szövege alapján, nem jogi tanácsadás.

Megjelent: · Szerző: a HelloCRM csapata

Feladat a naptárból, emlékeztetővel: képernyőkép a HelloCRM bemutató cégéből
Feladat a naptárból, emlékeztetővel

Az alap CRM örökre ingyenes. Előregisztrálj, és az elsők között jutsz be.

Mit kell nyilvántartania a munkáltatónak?

A Munka törvénykönyve 134. § (1) bekezdése szerint a munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát, valamint az írásbeli megállapodás alapján teljesített önként vállalt túlmunkát. A (4) bekezdés szerint az ezekről kötött megállapodásokat is nyilván kell tartani: például a hosszabb teljes napi munkaidőről vagy az önként vállalt túlmunkáról szólót.

  • Rendes munkaidő: amit a beosztás szerint ledolgoztak.
  • Rendkívüli munkaidő: a beosztáson felül elrendelt munka.
  • Készenlét: amikor a munkavállaló a munkaidején kívül rendelkezésre áll.
  • Szabadság: hány nap, mikor.
  • Az ezekhez kapcsolódó írásbeli megállapodások.

A 135. § (1) bekezdés h) pontja szerint a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés a 134. §-tól nem térhet el, vagyis a nyilvántartás nem olyan kötelezettség, amelyről egy munkaszerződés lemondhat.

Mit jelent, hogy a nyilvántartás naprakész?

A 134. § (2) bekezdése szerint a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának. Nem elég tehát a hónap végén beírni, hogy valaki összesen hány órát dolgozott: napról napra látszódnia kell, mikor kezdett és mikor végzett.

A (3) bekezdés egy egyszerűbb utat is enged a rendes és rendkívüli munkaidőre: a nyilvántartás vezethető úgy is, hogy az írásban közölt munkaidő-beosztást a hónap végén igazolják, és a változást naprakészen feltüntetik. Ha valaki a beosztás szerint dolgozott, nem kell minden nap újra beírni; ha eltért tőle, az eltérést aznap kell rögzíteni.

A törvény a nyilvántartás tartalmát írja elő, a formáját nem nevezi meg: lehet papíron vagy elektronikusan, ha a fenti adatok naprakészen megállapíthatók belőle. Hogy a ti megoldásotok megfelel-e, azt munkajogásszal vagy könyvelővel érdemes egyeztetni.

Milyen korlátokra figyelj a beosztásnál?

Részletek
Néhány munkaidő-szabály a Munka törvénykönyvéből
SzabályMit mondHol áll
Általános teljes napi munkaidőnapi nyolc óra92. § (1)
Legrövidebb beosztott napnégy óra, a részmunkaidőt kivéve99. § (1)
Leghosszabb beosztott nap és hétnapi tizenkét, heti negyvennyolc óra99. § (2)
Napi pihenőidőlegalább tizenegy óra egybefüggően a két munkanap között104. § (1)
Rendkívüli munkaidőnaptári évenként kétszázötven óra109. § (1)
Önként vállalt túlmunkaírásbeli megállapodással további legfeljebb százötven óra, a naptári év végére felmondható109. § (2)

Ezektől a törvény egyes esetekben eltérést enged, például kollektív szerződéssel (135. §), vagy más napi pihenőidőt bizonyos munkarendekben (104. § (2)). Ha év közben kezdődött a munkaviszony, vagy határozott időre, illetve részmunkaidőre szól, a rendkívüli munkaidő kereteit arányosan kell alkalmazni (109. § (3)).

Hogyan tartsd nyilván a szabadságot?

Részletek

A szabadság tartama ugyanannak a nyilvántartásnak a része (134. § (1) bekezdés c) pont). Az alapszabadság húsz munkanap (116. §), amelyhez életkor és gyermekek után pótszabadság jár (117-118. §). A szabadság munkanapban jár, ezért a nyilvántartásnak tudnia kell, melyik nap munkaszüneti nap, és melyik szombat lett áthelyezett munkanap.

A kiadás szabályait (ki dönt, hány napot kell a munkavállaló kérésére kiadni, és mennyivel előre kell közölni) a szabadságról szóló rövid válasz foglalja össze.

Hogyan vezesse egy kis cég a gyakorlatban?

Részletek
  1. Írd le a beosztást előre, és közöld a kollégákkal írásban.
  2. Aki a beosztás szerint dolgozott, annak a napja rendben van; az eltérést (korábban kezdett, tovább maradt) aznap rögzítsd.
  3. A rendkívüli munkát külön jelöld, mert annak éves kerete van.
  4. A szabadságot kérelemmel és jóváhagyással vezesd, munkanapban számolva.
  5. A hónap végén igazoltasd a beosztást és az eltéréseket.
  6. Az írásbeli megállapodásokat (például önként vállalt túlmunka) tedd a nyilvántartás mellé.

A leggyakoribb hiba, hogy a nyilvántartás csak a fizetés kiszámításához készül, havonta egyszer, összesítve. Ilyenkor éppen az hiányzik belőle, amit a törvény kér: hogy napra lebontva látszódjon a kezdés és a befejezés, vagy legalább a beosztás és az attól való eltérés.

Mit nézz meg havonta a nyilvántartásban?

Részletek
  • Minden munkanapnál látszik-e a kezdés és a befejezés, vagy a beosztás és az attól való eltérés.
  • Van-e olyan nap, amikor a beosztás a tizenkét órát, vagy hét, amikor a negyvennyolc órát meghaladta.
  • Megvolt-e a tizenegy óra pihenő két munkanap között, ahol az általános szabály vonatkozik.
  • Hol tart az egyes kollégák rendkívüli munkaideje az éves kerethez képest.
  • Egyezik-e a kivett szabadság a jóváhagyott kérelmekkel, és mennyi van még hátra.

Ezt a havi ránézést érdemes ugyanahhoz a naphoz kötni, amikor a bérszámfejtéshez az adatok a könyvelőhöz mennek: akkor derül ki időben, ha egy nap hiányzik, vagy egy eltérést nem rögzítettek, és még emlékszik rá valaki, mi történt.

Mit tud ebből a HelloCRM?

Részletek

Őszintén: a HelloCRM Munkaidő modulja a munka elszámolására és számlázására készült. A ledolgozott időt naponta, percben rögzíti, ügyfélhez, üzlethez vagy projekthez kötve, kezdő és befejező időpont nélkül. A heti időlap beküldhető és jóváhagyható, a beküldött hét lezárul, és beállítható, hogy csak jóváhagyott hét idejét lehessen számlázni. Ez önmagában nem a 134. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás.

A Kollégák modulban viszont a beosztás műszakonként kezdő és befejező időponttal készül, egy ember két műszaka nem fedheti egymást, és a beosztás közzétételekor a kolléga értesül. A szabadság kérelemmel és jóváhagyással megy, munkanapban számolva, a magyar munkaszüneti napokkal; az áthelyezett munkanapot az adminisztrátor viszi fel. Ha a (3) bekezdés szerinti módszert választod (írásban közölt beosztás, havi igazolás, naprakész változás), ezek jó alapot adnak; hogy a ti esetetekben elegendőek-e, azt szakemberrel egyeztesd.

Röviden

A munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát, és a kezdésnek és a befejezésnek naprakészen látszódnia kell; ettől megállapodással sem lehet eltérni. Egyszerűbb út az írásban közölt beosztás havi igazolása, a változások aznapi rögzítésével. A beosztásnál a napi tizenkét, a heti negyvennyolc óra és a tizenegy óra pihenő a fő korlát, a rendkívüli munkaidő kerete pedig évi kétszázötven óra.

Hol olvass tovább?

Gyakori kérdések

Kell munkaidő-nyilvántartás egy kis cégnél is?

Igen: a Munka törvénykönyve 134. §-a minden munkáltatóra vonatkozik, a létszámtól függetlenül, és a 135. § (1) bekezdése szerint a felek megállapodása sem térhet el tőle.

Elég a havi összesített óraszám?

Nem: a 134. § (2) bekezdése szerint a kezdő és a befejező időpontnak naprakészen megállapíthatónak kell lennie. A (3) bekezdés szerint az írásban közölt beosztás havi igazolása és a változások naprakész feltüntetése is elegendő a rendes és rendkívüli munkaidőre.

Mennyi rendkívüli munkaidő rendelhető el egy évben?

Naptári évenként kétszázötven óra (109. § (1)); írásbeli megállapodással további legfeljebb százötven óra önként vállalt túlmunka (109. § (2)), kollektív szerződéssel pedig a 135. § (3) bekezdése szerinti keretek.

Vezethető elektronikusan a munkaidő-nyilvántartás?

A 134. § a nyilvántartás tartalmát írja elő, a formát nem nevezi meg; a lényeg, hogy a kezdés, a befejezés és a tartam naprakészen megállapítható legyen belőle.

Források

Ez általános tájékoztatás, nem jogi vagy adótanácsadás. A szabályok forrása: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.), Nemzeti Jogszabálytár (ellenőrizve: )